Minden napunkat más irányított tevékenységbe integrált játékos tanulás köré szervezzük, mely áthatja az aznapi tevékenységeinket. Projektmódszerrel dolgozunk, tehát havonta más-más téma adja a tevékenységeink tartalmát, motivációját.


A kíváncsiság és az érdeklődés a kiapadhatatlan erőforrás, amely a valódi intelligenciát működteti és meghatározza.
A tevékenységeket előre tervezzük, és a gyermekeket “megkínáljuk” az adott témával. A gyerekekre bízzuk a választást, hogy egy tevékenységnek aktív, vagy passzív résztvevői lesznek. A hozzánk járó gyermekek számára szeretnénk mindent megmutatni a világból, amire kiváncsiak, ami érdekli őket. Minden kérdésükre szeretnénk válaszolni, tudásszomjukat csillapítani, és érdeklődésüket folyamatosan ébren tartani.

Külső világ tevékeny megismerése, matematikai tapasztalatszerzés

A környezettel való ismerkedés áthatja az óvodai élet egészét. Az udvari játék, séták, kirándulások, gyűjtések, kézműves foglalkozások során felhasznált termések, sokféle alkalmat kínálnak az óvodapedagógusoknak arra, hogy ráirányítsa a gyermekek figyelmét a természetes és mesterséges környezet csodáira. A gyermek a tapasztalat útján szerzett ismeretei válnak igazi tudássá. Szeretnénk fenntartani és megőrizni a gyermekeink ösztönös kíváncsiságát, azzal, hogy újabb és újabb izgalmas élményekkel, ismeretekkel tápláljuk azt.

A gyermekek szűk és tágabb környezetük feltérképezése közben számtalan olyan élmény éri, amely szervesen összefügg az óvodás kor matematikai tapasztalatszerzésével. A gyermekek életében a 3-6 éves kor az, amiben olyan tudást szereznek játék közben, amely nemcsak a számfogalom és a számosság kialakulását alapozza meg, de az ok-okozati összefüggések megértése mellett, a halmazképzés és a mennyiségi fogalmak (hosszú-rövid, magas-alacsony, több-kevesebb, kicsi-nagy stb.) is rögzülnek. A mi feladatunk, hogy ezeket tapasztalatszerzéseket tudatosítsuk, elmélyítsük a gyermeki világképben.

Rajzolás, mintázás, kézi munka – vizuális tevékenység

Óvodánkban különös figyelmet fordítunk a vizuális nevelésre. Külön kézműves sarkot alakítottunk ki gyermekek számára, ahol a szabadjáték ideje alatt is, igény szerint, önállóan alkothatnak. Az alkotás az önkifejezés eszköze, melyet mindig nagy csodálattal, elismeréssel, szeretettel fogadunk a gyermekektől, ezzel is bátorítva őket. A tevékenység célja – az örömszerzés mellett -, hogy fejlessze a finommotorikát, a szem – kéz koordinációt, az esztétikai élményszerzést, a szókincset, az önbizalmat, az énképet, miközben kielégítse az alkotási vágyat.

Ének – zene, énekes játék, gyermektánc

A zene éltetően hat, életerőt adva. Az óvodai ének – zene anyaga elsősorban népi játékok és körjátékok, népi mondókák, népdalok. A dalos játékok mellett minden alkalommal kiemelt szerepet kap egy zenei fejlesztési terület, mint például (a teljesség igénye nélkül) halk – hangos vagy gyors – lassú éneklés, dallambújtatás, hangszerfelismerés, hangszerek használata, egyenletes lüktetés érzékeltetése. A gyermekdalok és mondókák ritmusa minden gyermeket elvarázsol és mozgásra buzdít. Szeretnénk örömet okozni és élményeket adni gyermekeink számára a zenén keresztül is. Továbbá a szabálytudatot, feladattudatot, memóriát, szókincset, mozgáskoordinációt is fejlesztjük a tevékenység során, miközben “csak” szórakozunk.

Mesélés, verselés

A délelőtti mesélés, bábozás, dramatizálás a mesesarokban zajlik, mindenki akár mesepárnákon varázsolódhat el a mese teremtette világba. Ennek a tevékenységnek kiemelt feladata az anyanyelvi fejlesztés mellett, a beleélőképesség, az empátia, az érzelmi intelligencia fejlesztése, a képzelőerő és fantázia sokszinűsítése, szókincsbővítés. Egy jól megválasztott mesével gyorsan tudnak azonosulni a gyerekek, amelynek hatására automatikusan beindulnak a fenti fejlesztési területek.

A meseolvasás közben a gyermek belső képeket készít a meséhez, fantáziál. Minden életkorban másfajta mesére van szüksége a gyerekeknek. A mesélés a mindennapjaink részét képezik, hiszen pihenés előtt évszakhoz, az adott ünnepkörhöz, vagy az adott témához kapcsolódik a kiválasztott mese.

Anyanyelvi fejlesztés

Az anyanyelvi fejlesztés az óvodai élet minden tevékenységi területén megjelenik. Tudjuk, hogy az anyanyelvi fejlettség megfelelő szintje az írás és olvasás megtanulásának a legmeghatározóbb feltétele, valamint szoros összefüggések vannak az anyanyelvi fejlettség, a tanulási képességek és az absztrakt gondolkodás között. A foglakozások keretein belül a beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése a gyermekek számára izgalmas, változatos módszerekkel, anyanyelvi játékokkal, különböző tevékenységformákkal, spontán beszédhelyzetekkel valósul meg. Nagy hangsúlyt fektetünk gyermekeink nyelvi, és kommunikációs képességeinek kibontakoztatására.

3 és 5 éves korban minden gyermekünket logopédus vizsgál. Ha a gyermeknek szüksége van logopédiai fejlesztésre, heti két alkalmat tudunk biztosítani.

Mozgás

A mozgás, a sport érték; a szabadidő hasznos, értékes eltöltésében, az egészség megőrzésében, annak megtartásában, az egészséges életmódra nevelésben, és az életvédelemben is kiemelten fontos szerepet tölt be és fegyelemre, önkontrolra, kitartásra nevel és megtanít küzdeni egy célért. Nem mindegy azonban, hogy mikor, milyen mozgási lehetőséget biztosítunk gyermekeink számára, nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük a testi adottságokat, a terhelhetőséget, érettséget és az érdeklődést is. Ezeket figyelembe véve kínáljuk fel gyermekeink számára, életkoronként eltérő formában a következő mozgási, sportolási lehetőségeket.

Mindennapi testnevelés keretében biztosítjuk irányított formában is a mozgásfejlesztést. A nagy fokú mozgásigény kielégítésére, időjárástól függően, minden nap megyünk délelőtt és délután is udvarra, hogy a szabad mozgás is meg tudjon valósulni friss levegőn. Minden csoportnak heti egyszer biztosítunk tornatermi “nagy” tornát, ezen felül pedig szintén hetente egy alkalommal reflextornát tartunk minden csoportnak bontott formában. A reflextorna az idegrendszer újrahuzalozását teszi lehetővé, amely segíthet megelőzni vagy enyhülni a viselkedési – és tanulási problémákat. Van lehetőség egyéni mozgásfejlesztésre is konduktor által, amelynek szükségességét fogadóóra keretében jelezzük.

3-4 éves korban a szimmetrikus mozgások ajánlottak, melyek egyaránt igénylik mindkét agyfélteke fokozott működését. Lényeges, hogy ezek természetes mozgások legyenek, melyek nem terhelik egyenetlenül és ebből kifolyólag nem okoz deformitást, nem megterhelőek a csontozat és izomzat számára. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy ebben a korban még rövidebb ideig tudják a figyelmüket összpontosítani, nehezen tűrik a monoton jellegű moz­gásokat. Így érdemes a több szabad, lendületes mozgást engedő, játékos, ritmusos, dalokkal és mondókákkal kísért irányított mozgást választani a gyermekeknek.

4-5 éves korban a gyermekek közösségbe való beilleszkedése a mindennapok szabályainak megértése és betartása már rutinszerűvé válik. Ekkor ajánlott bevezetni olyan mozgásformákat, amihez irányított figyelem, önfegyelem, valamint szabálytartás is szükséges. Kitűnő vá­lasztás ebben az életkorban az úszás, melynek a vízhez szoktatás, illetve a vízbiztonság kialakítása az elsődleges célja.

5-6 éves korban előtérbe kerülnek azok a gyakorlatok, amelyek kifejezetten a mozgáskoordinációt, a koncentrációt segítik és erősítik. Sor kerülhet már az úszásnemek elsajátítására, a különböző labdajátékok alapjainak megismerésére, valamint az eddigi játékos sport foglalkozások sportág specifikus gyakorlatainak bevezetésére.

Iskolacsipegető foglalkozások tartalma:

Minden gyermeknek utolsó óvodai évében, homogén, mikro csoportos formában biztosítjuk.

  • Matematika:
    • Mennyiségfogalom kialakítása a kézen
    • Számszomszédokkal a mennyiség számsorban betöltött helyének stabilitása
    • A mennyiség bontása
    • A mennyiség stabil képének kialakítása
  • Írásbeliség:
    • Kéz izomerejének fokozása
    • Helyes ceruzafogás
    • Egyenesek (függőleges, vízszintes, ferde) átírása
    • Színezés, rajzolás szabályai, esztétikum minősége, önértékelés
  • Szövegértés, hangzóazonosság:
    • Figyelemtartás edzése – hallgatott szöveg befogadása
    • Kérdésekkel a szöveg értelmezésének megállapítása
    • A hallgatott szöveg reprodukciója saját szavakkal (szerialitás, összefüggéslátás)
    • Azonos beszédhangok azonosságának felismerése a szó elején
  • Gondolkodás fejlesztése:
    • Ismeretek rendszerbe foglalása
    • Memória (auditív), társítás (kép, történet), verstanulás
    • Gyorsabb gondolkodás
    • Önálló feladatvégzés
    • Tiszta fogalmak – viszonyszavak
    • Önismeret – identitástudat